Keresés eredménye | Számviteli Levelek

23 cikk rendezése:

1. cikk / 23 Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés:

Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

2. cikk / 23 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

3. cikk / 23 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség

Kérdés: Tegyük fel, hogy a magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el, és a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltüntette, de ez a veszteség nem az adóévet megelőző két évben, hanem korábbi években történt. Például a magánszemély kriptoeszközt szeretne vásárolni 2022-ben 10 millió Ft értékben. Ha 2026-ban 14 millió Ft-ot szerez a 2022-ben bekerült kriptoeszköz átengedéséért, átruházásáért, és más kriptoeszközzel végrehajtott ügylete sem az adóévben, sem az elmúlt években nem volt, mekkora lesz az így keletkező külön adózó jövedelmének személyijövedelemadó-alapja a 2026-os adóévben? [A kérdés az Szja-tv. 67/C. § (5)–(7) bekezdéseire tekintettel merült fel.]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

4. cikk / 23 Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

5. cikk / 23 Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

6. cikk / 23 Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

7. cikk / 23 Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

8. cikk / 23 Tartozásátvállalás

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

9. cikk / 23 Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

10. cikk / 23 Értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentő tételként

Kérdés: Egy működő társaságnak kötelező-e elszámolnia és a társaságiadó-alap megállapítása során érvényesítenie a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében meghatározott módon kiszámolt értékcsökkenési leírást adóalap-csökkentő tételként, vagy saját maga jogosult dönteni arról, hogy a csökkentő tételt az adóalap megállapítása során érvényesíti-e vagy sem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.