Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a megállapított adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergiaelosztó-hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...kezelhetők, akövetkezők szerint– Ha a kötelezettség teljesítése a magánszemély általmegtörtént az egyéni vállalkozóként azon adóévről beadott adóbevallásáig, amelyévben az egyéni céget alapította, akkor – az Szja-tv. 49/A. §-ának (4)bekezdése és a 49/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...elkészíteni. Abeszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó atársaságiadó-bevallás adatait az MNB hivatalos – az adóév utolsó napjánérvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra.A társasági adó adóalapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vissza nem térítendő támogatás áfája

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a 25 százalékos, 12 százalékos vagy 0 százalékos adómérték alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapja az adóév elejétől, illetve – ha az adóalany év közben jelentkezik be – az adóalanyként történő bejelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.