Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...üzembe helyezni!)A katára, az Eva-tv. szerinti adózásra történő áttéréskor meg kellett állapítani az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az így fizetendő adót. Ha ezt az adót még nem fizették meg, a meg nem fizetett adót a kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...vezetnie, majd akönyvelt adatok alapján kell az adózás előtti eredményét megállapítania és aztaz eredménykimutatásba beállítania. Az adó alapját az Eva-tv. 5. §-ának és 8.§-a (5)-(6) bekezdésének rendelkezései figyelembevételével kell megállapítania.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó adóévét követő üzleti év nyitómérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéket, továbbá az értékelési tartalékot. Ennek a végelszámolás befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a lízingelt eszközt a nyilvántartásokból kivezették. A kivezetéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenés növeli a társasági adó alapját a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, ugyanakkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.