Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...lesz a beruházás számított nyilvántartási értéke is, ezért ugyanazon összeggel kell növelni is és csökkenteni is a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet a válaszából: […] ...származnak, függetlenül attól, hogy azjelentős, illetve nem jelentős összegű hibának minősül. Az adóellenőrzésviszont az adó alapja, az adó összegének helyessége megállapítására irányul. Akettő nem feltétlenül azonos!Késett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...51, 52, 55 – K 466). Ezen helyesbítés a 2008. évi eredménytérinti, amelyet önellenőrzés keretében kell korrigálni, a társasági adó alapjátis érintheti.Az is előfordulhat, hogy az adóhatóság a bt. könyvekbenkimutatott árbevételét túlzottan alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Számlahelyesbítés a következő évben

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős, akkor a tárgyévi adatok között, de – ez esetben – a2009. évi tételek között könyvelt 2008. évi tételekkel a társasági adó alapjátkorrigálni kell. Ha 2008-ban az értékesítés nyereséggel, veszteséggel történt,a különbözet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.