Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint adóköteles tényállást valósít meg – többek között – az ingatlanon történő reklámközzététel is.Ebben az esetben az adó alanyának (közzétevőnek) a reklám.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...reklámadóról a 2014. évi módosított XXII. törvény (reklámadó tv.) rendelkezik, amely 2014. augusztus 15-én lépett hatályba. A reklámadó-kötelezettség az adóalany által végzett reklámadó-köteles tevékenység esetén, saját célú reklám közzétételével, illetve –.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...2009. december 31-én még nincs eltiltva a tevékenység végzésétől. 2009.december 31-én azonban a közhasznú társaság már nem adóalanya a társaságiadónak, és nem alanya a számviteli törvénynek [és a Gt. 365. §-ának (5)–(6)bekezdése szerint más...ak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozót az adóalanyiságának időszakában nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalék utáni adó vagy átalányadó. Az egyéni vállalkozó evaalanyiságának időszakában nem érvényesülnek a vállalkozói...t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] ...eva választására jogosult egyéni vállalkozó és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben: a magánszemély egyéni vállalkozóként.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen változások. A kérdéshez kapcsolódóan a következőkre hívjuk fel a figyelmet.Végrehajtási iroda adóalanyiságaA 2002-től bírósági végrehajtásra alapítható végrehajtói iroda alanya lesz a társasági adónak és a Tao-tv.-ben szabályozott osztalékadónak. Erről.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Áfamentes, áfaköteles tevékenység, bevallások gyakorisága

Kérdés: Kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző kft. meglévő tárgyi eszközeit értékesíti. Hogyan kell az általános forgalmi adót elszámolnia? Ugyanezen cég a jövőben áfaköteles szolgáltatást közvetít egy tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaságnak. Az áfa szempontjából hogyan kell eljárnia, be kell-e jelentkeznie, milyen bevalló lesz a cég (havi, negyedéves, éves)?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany megszűnik az lenni, ha tárgyi eszközeit értékesíti. (Ez utóbbi ugyanis nem tárgyi adómentes tevékenység.) Ezért a kft. az adóév elején az általános szabályok szerint a tárgyi eszközök értékesítésére......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.