Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésére:A Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a gazdasági társaság részére, a vagyonkezelésbe adott eszközök miatt amortizáció-visszapótlási kötelezettséget ír elő. Ennek könyvelése a 38/2013. (IX. 19.) NGM. rendelet III. fejezet.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre nem lehet egyértelműen sem igennel, sem nemmelválaszolni, mert valójában adójogszabályonként eltérően került szabályozásra adeviza forintra történő átszámítása. A legfontosabbak a következőkbenfoglalhatók össze:Elöljáróban annyit meg kell jegyezni, hogy az....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt (a továbbiakban: helyesbítő számla) kiállítani, ha az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.