Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...akönyv szerinti értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, annakösszegével növelni kell a társasági adó, a különadó alapja meghatározásakor azadózás előtti eredményt. A partner cég a hitel hátralévő részének megfizetésétőleltekinthet, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...T 4833 – K 9891, az elhatárolást az értékcsökkenési leírás költségkénti elszámolásakor arányosan lehet megszüntetni, a társasági adó alapja a megszüntetéskor nem csökkenthető!]Ha a meg nem fizetett bérleti díjat az üzletház vételi árában nem veszik figyelembe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a lízingelt eszközt a nyilvántartásokból kivezették. A kivezetéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenés növeli a társasági adó alapját a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, ugyanakkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.