A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...olyan egyéb ráfordítás, amely ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében merül fel, ezért annak összegével a társasági adó alapja meghatározása során indokolt az adózás előtti eredményt is növelni.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...módja, a költségeket fedező, a biztosító általfizetett kártérítés befolyásolja az elszámolt anyagköltséget, és annak aziparűzési adó alapjánál történő számításba vételét.A társaság az autópálya meghatározottszakaszának üzemeltetője. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...átadás/átvétel szabályai szerint kell a megbízónak átadni azzal, hogy -ez esetben – az átadás a társasági adó, illetve a különadó alapját nem érinti,de az áfát a biztonságtechnikai eszközök piaci értéke alapján meg kell fizetni.A leírtakból következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...26. §-ának (2) bekezdésében, 2002-ben az Art. 28/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített előírást akkor kell alkalmazni, ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki. Az adott esetben a deviza csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.