Iparűzésiadó-alap csökkentése

Kérdés: A saját termelésű készletek előállítása során felmerült költségek összegével az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e valamilyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...évi C. törvény (Htv.) 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltséggel. A saját termelésű készletek előállítása során felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Importárunak a vevő telephelyére szállítása

Kérdés: Az importáló cég a behozott árut nem a saját telephelyére szállítja, hanem egyenesen a vevőhöz. Ebben az esetben az általa kifizetett fuvarköltség része-e a beszerzési értéknek? Csökkenthető-e ezzel a fuvarköltséggel az iparűzési adó adóalapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értéke többek között magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási, rakodási költségeket is. A törvény nem nevesíti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő készlet.Fontos! A válaszban a kérdésben említett alvállalkozókra hivatkoztunk. Meg kell azonban jegyezni, hogy a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során ezek az alvállalkozói teljesítmények adóalapot csökkentő tételként nem vehetők figyelembe, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Energiaadó, rendszerhasználati díj elszámolása

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.
Részlet a válaszából: […] ...energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a meghatározza, hogy kinek kell energiaadót fizetnie, a 4. § az adó alapját, az 5. § az adófizetési kötelezettséget. Az energia-végfelhasználók jellemzően nem tartoznak az energiaadó adóalanyai közé. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: Htv.) 39. §-ának (7) bekezdése értelmében a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adó­alanyok "az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Hűségkártyaprogram

Kérdés: Társaságunk termékeladással és szolgáltatásnyújtással foglalkozik üzleti partnerek és magánszemélyek számára. A magánszemély vevőink részére bevezettük a hűségkártyaprogramot. Erre a kártyára pontokat lehet gyűjteni termékvásárlással és szolgáltatás igénybevételével. A gyűjtött pontok beválthatók – a részvételi szabályzatban foglaltak szerint – az általunk termelt, illetve forgalmazott termékre vagy nyújtott szolgáltatásra. A programban másik partner nem vesz részt. Milyen bizonylaton kell kiadni a pontokra beváltott terméket, illetve szolgáltatást? Hogyan kell a számvitelben, az áfában elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségkénti, illetve az eladott áruk beszerzési értékkénti elszámolásának.Az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Lakóházépítés eladási céllal

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az eladott lakással arányos részét ki kell vezetni a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben.A helyi iparűzési adó alapjának megállapításakor az értékesítés árbevételét csökkenti a fentiek szerint az eladott áruk beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként, a vevőnél az anyag, az áru számlázott bekerülési értékeként számításba venni (a magánszemélynél is). A társasági adó alapjának meghatározása során a könyvelt árbevételt, elszámolt anyagköltséget, eladott áruk beszerzési értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszából: […] ...szerint – a szállítási és rakodási költség az értékesítéskor az elábé része lesz, és ezáltal csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, nem ajánlott a beszerzéskori azonnali költségkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásainak igénybevétele 2009-ben és 2010-ben is Magyarországonáfaköteles akkor is, ha azt "ingyenesen" nyújtják.Helyi iparűzési adó alapja megállapítása során az általánosrendelkezéseket (a Htv. 39. §-át , 52. §-ának 22., 36., 37. pontjait)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.