Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásainak igénybevétele 2009-ben és 2010-ben is Magyarországonáfaköteles akkor is, ha azt "ingyenesen" nyújtják.Helyi iparűzési adó alapja megállapítása során az általánosrendelkezéseket (a Htv. 39. §-át , 52. §-ának 22., 36., 37. pontjait)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet az Szt. szerint az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és amelynek összegével a Tao-tv. szerint a társasági adó alapját növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem valós közvetített szolgáltatás, akkor igénybe vett szolgáltatásként, az előbbi csökkenti, az utóbbi nem csökkenti az iparűzési adó alapját. Az áfánál, ha nem valós közvetített szolgáltatás, akkor általában 12 százalék helyett 25 százalék áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.