Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói. Ekkor a rendezvény, az esemény költsége lenne az adó alapja, és ennek 1,18-szorosát terhelné személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó.A fióktelep munkavállalói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Konditerem kialakítása, berendezése

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül eső beszerzést tervez. Van egy nemrég felújított irodaépületünk, ahol az egyik üres helyiséget és a hozzá kapcsolódó vizesblokkot úgy alakították át, hogy azt konditeremként lehessen használni. Most szereztünk be gépeket a terembe (szobakerékpár, súlyzók stb.), ezeket a dolgozók térítés nélkül használhatják munkaidőn kívül. Hogyan kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket? Eddig azt gondoltuk, hogy a tárgyi eszközök között, és – mint béren kívüli juttatás – a számla könyvelésekor megfizetjük az szja-t, az ehót. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A leírtak sem az adótörvényi, sem a számviteli előírásoknak nem felelnek meg.Az Szja-tv. 71. §-ában felsoroltak, a béren kívüli juttatások (amelyek 2017-től tovább szűkülnek) közé nem sorolható be a kérdés szerinti szolgáltatás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre kétféle válasz adható annak függvényében, hogy a magánszemély jövedelme után milyen módon fizeti meg a személyi jövedelemadót.Igénybe vett szolgáltatásként az áfa nélküli összeg akkor könyvelhető, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként bejelentkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a magánszemélyek e jövedelmük alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni, és így az adó alapja a 6766 E Ft 78%-a. Tehát tagonként a 6766 E Ft 78 százaléka után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Nonprofit kft. szakközépiskola

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből csak a lényeg nem derül ki, hogy a szakközépiskola milyen szervezeti formában létezik. A művészeti szakközépiskolát létrehozónak (lehetett ez a fenntartó nonprofit kft. is) kell az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint – a számviteli törvény és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételként, a vevőnél az anyag, az áru számlázott bekerülési értékeként számításba venni (a magánszemélynél is). A társasági adó alapjának meghatározása során a könyvelt árbevételt, elszámolt anyagköltséget, eladott áruk beszerzési értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy hiányos a kérdés. Mi történtaz elhunyt üzletrészével? Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...31/a. pontja) csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. E két korrekcióval lesz elszámolva a jármű bekerülési értéke a társasági adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.