8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Napelemes rendszer áfája
Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
2. cikk / 8 Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
3. cikk / 8 Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon
Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
4. cikk / 8 Importtevékenység "alvállalkozói"
Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!
5. cikk / 8 Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése
Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
6. cikk / 8 Alvállalkozó vagy szolgáltató?
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
7. cikk / 8 Áfa alapja skontó esetén
Kérdés: Társaságunk – bizonyos beruházási szállítóival kötött szerződés alapján – az egyes beruházások tekintetében a kapott számlák ellenértékéből skontó levonására jogosult, amennyiben a számla összegét egy bizonyos határidőn belül kiegyenlíti. Értelmezésünk szerint a skontót az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel adják, így nem módosítja a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfaalapját. A skontóval történő engedmény adása esetén a számlázott érték nem változik, így nem kell a skontó értékével a beruházás értékét módosítani. Helyesen értelmezi társaságunk a jogszabály idevonatkozó részeit? Mi dönti el, hogy a skontó esetében kell-e az áfaalapot csökkenteni?
8. cikk / 8 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
