Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...közötti különbözetet a bt.-nél egyéb bevételként kell elszámolni, és így része lesz az adózás előtti eredménynek (a társasági adó alapjának). Természetesen a piaci érték megállapításakor feltételezni kell, hogy nincs bérbeadás (nem lakottan történik az eladás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Negatív előjelű szocho könyvelése

Kérdés: Cégünknél a szakirányú oktatás és duális képzés miatt a szociális hozzájárulási adó összege folyamatosan negatív előjelű. A NAV-folyószámlára a 08-as bevallásból összevontan kerül könyvelésre az adónem: 26. sor (adókedvezmény összesen) = 14. sor – 110. sor (kötelezettség). Helyesen járunk el, ha a folyószámlával egyezően könyveljük a szochokövetelést: T 36 – K 96, vagy bontani kellene kötelezettségre (T 56 – K 473) és követelésre (T 36 – K 96)?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolást bizonylattal kell alátámasztani. Az adóhatóságtól igényelt, a költségeket (ráfordításokat) ellentételező támogatásokat egyéb bevételként az üzleti évben vagy az üzleti évhez kapcsolódóan benyújtott bevallásban szereplő igénylés összegében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...akkor a szokásos piaci érték és a visszavásárlási érték különbözetének összegével az adózás előtti eredményt – a társasági adó alapjának a megállapítása során – növelni kell (mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítással).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Alapkamat-növekedés munkáltatói kölcsönnél

Kérdés: A munkáltató 2020-ban és 2021-ben is nyújtott egy-egy dolgozónak munkáltatói kölcsönt kb. 2 évre. A kamat mértéke a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5%, azaz 5,9% volt. A szerződésben a kamattörlesztés a tőke után kezdődik meg. Most, hogy a jegybanki alapkamat már 2,9%, nem keletkezik a dolgozónak kamatkedvezmény miatt jövedelme? Vagy mivel fix kamatot kötöttünk ki, ami a folyósításkor megfelelt a minimális szintnek, kivédhető az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). Az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerint az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa, és az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a honvédelmi egészségkárosodási járadék;e) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a Szocho-tv. szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót kell fizetnie a magánszemélynek, az elengedett tartozás bevételnek minősülő összegéből a személyi jövedelemadó alapja 85%, ennek figyelembevételével kell a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót megállapítani. A kifizetőnek (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél egyéb ráfordításként kell elszámolni. (Mivel jogszabályi előírás teszi lehetővé az átvállalást, a társasági adó alapját annak összegével nem kell megnövelni.)A Tao-tv. 16. §-ának módosítása az egyéni vállalkozó által alapított kft.-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...jelent, amelyet az egyéb bevételek között kell elszámolni, része az adózás előtti eredménynek (bár csökkenti a társasági adó alapját), és az így elszámolt egyéb bevétel összege alapján a céget illetékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik. Ezért beolvadása esetén a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésében foglaltakat a társasági adó alapja módosításaként számításba kell venni, részben a jogelődnél (az egyéni cégnél), részben a jogutódnál (a beolvasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszú leveléből csak a leglényegesebb részeket idéztük. A kérdésben leírtakat csak részben tudjuk megerősíteni, mert vannak olyan részei, amelyek pontatlanok (közösköltség-előleggel való elszámolás), másrészt a közös képviselő jogszabályellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
1
2
3
6