Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogi akadálya annak, hogy több évre szóló megbízási szerződést kössön a megbízó a megbízottal, ha a teljesítés is több évre szól. Függetlenül attól, hogy a számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, az egyes éveket érintő költségeket számviteli szempontól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően önellenőrzés keretében. Természetesen a helyesbítés érinti a bérbeadónál a társasági adó, továbbá a helyi iparűzési adó alapját, a partnernél a társasági adó alapját is, így ezen bevallásokat is helyesbíteni kell önellenőrzéssel.Nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdés szerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet – jellemzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...adó utólag számlázott lízingdíját is a személygépkocsi bekerülési értékében számításba venni. Az önellenőrzéssel a társasági adó alapja is változik, a társaságiadó-bevallásokat is módosítani kell!Ha a lízingelt személygépkocsit a lízingbe vevő a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...leírást évenként megbontva kell könyvelni.Biztos, hogy módosult a 2013., a 2014., a 2015. üzleti év eredménye, és emiatt a társasági adó alapja is, a fizetendő társasági adó összege is.Ha a hiba és a hibahatás együttes (előjel nélküli) összege meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Euróban vagy forintban meghatározott ár?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?
Részlet a válaszából: […] Visszakérdezünk: szabad így szerződni? A szerződéssel szemben alapvető követelmény, hogy abban az ellenértéket egyértelműen kell meghatározni vagy euróban, vagy forintban. A kérdés bevezetője szerint a termék árát meghatározták euróban is, meg forintban is (307 Ft/euróban)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközök között, mert egy összegben anyagköltségként számolták el. Nyilvánvaló, hogy az így elszámolt összeg a társasági adó alapjának megállapítása során növeli az adózás elő­tti eredményt, és csak a Tao-tv. szerint elszámolható terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...Ha viszont nem jelentős összegű hibával jártak, azok a tárgyév adatai között szerepelnek, de azok értékével a társasági adó alapját 2013-ban módosítani kell.Ha a szállítóval kötött szerződésből következik, hogy a cég számlázott (pontosabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] ...követelések között kell kimutatni!), s talán az eredménytartalék negatív összege is megszűnik. A korrekciók természetesen a társasági adó alapját is érintik, előfordulhat, hogy az egyesülés társasági adó fizetésére kényszerül, önellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […]  Valóban lehet más válasz is, ha ehhez a bt. a vevővel kötöttszerződést is módosítja úgy, hogy a szolgáltatás ellenértékét X+25 százalék áfaösszegben állapítják meg, és az X+25 százalék az eredeti számlán szereplővégösszeggel egyezik meg. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.
1
2
3