Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...használata.Nyilvánvaló, hogy az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt változik a társasági adó és a helyi iparűzési adó alapja is.Az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt a különbözettel csökken a 2022. évi devizakötelezettség, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Társaságunk egyik beszállítójával időszakonkénti elszámolásban állapodtunk meg. Az elszámolás 21 naponta történik. Több esetben előfordul visszáru a szállító felé. A szállítónk ebben az esetben a számla kiállításánál teljesítési időpontként a tényleges visszavétel napját írja a számlára. Akonkrét eset:
- eredeti számla kelte: 10. 14., teljesítés időpontja: 11. 04., fizetési határidő: 11. 04.
- módosító számla kelte: 10. 16., teljesítés időpontja: 10. 16., fizetési határidő: 11. 06.
Az áfabevallásban az eredeti számla a 11. havi bevallásba kerül, a korrekciós számla teljesítési határideje 10. hó. A korrekciós számla teljesítési határideje megelőzi az eredeti számla teljesítési idejét. Helyesen járok el, ha mindkét számlát a 11. havi áfabevallásban szerepeltetem?
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodásától függően. Ilyen lehet, amikor a felek az eredeti szerződéses mennyiséget módosítják (csökkentik), vagyis az adó alapja (illetve a másik oldalon a levonható adó) utólag csökken. A másik lehetőség pedig a visszavásárlási jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a bejövő fuvardíjat anyagköltségként nem lehet az 51. számlacsoportban elszámolni, akkor annak összegével a helyi iparűzési adó alapja sem csökkenthető.Van azonban arra lehetőség, hogy az anyagok beszerzésével kapcsolatos szállítási és rakodási költséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...így megállapított készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábéként elszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításba venni.Az adott áru és a beszerzése során felmerült szállítási és rakodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: A 2552. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a 15 fokon számlázott és a ténylegesen átvett mennyiség közötti különbözetet elábéként kell elszámolni. Azaz, ha pl. leszámláznak 1000 litert 15 fokon 400 Ft/liter egységáron, de ténylegesen csak 990 litert kapok, akkor a 10 liter különbözet 4000 Ft-os értékét elábéként kell elszámolni? Akkor is, ha értékesítés még nem történt? Csökkenthetem a helyi iparűzési adó alapját? Helyes-e az a megoldás, hogy mivel 400 000 Ft-ot fizettem ténylegesen a 990 liter üzemanyagért, ezért annak egységára nem 400 Ft/liter, hanem 400 000 Ft/990 liter, azaz 404 Ft/liter, ezért a 990 liter üzemanyagot 404 Ft/liter egységáron veszem fel a nyilvántartásba, emiatt nem keletkezik eltérés a készletnyilvántartás és a valóság között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt megoldás nem helyes, mert eltekint a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem legfontosabb követelményétől, mely szerint a gazdasági események könyvelését szabályszerűen kiállított bizonylattal kell alátámasztani. A szállító 1000 liter üzemanyagot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értéke közötti különbözet, amelynek a társasági adóját az üzletág átruházója a tárgyévben fizeti meg, a helyi iparűzési adó alapja meghatározásakor az üzletág-átruházás – fentiek szerinti korrigált – árbevételét is számításba kell venni.És mi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...– így megállapított -készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábékéntelszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításbavenni. Az adott áru és a beszerzése során felmerült szállítási ésrakodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáig történő pénzügyirendezés, ha az Szt., illetve más jogszabály ettől eltérően rendelkezik.Helyi iparűzési adó alapjával kapcsolatos viták végére teszpontot az Szt. azon módosítása, mely szerint, ha a tárgyi eszközt, azimmateriális jószágot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...az igazi, a vásárolt, a ténylegesen beszerzett és változatlan formában értékesített áruk beszerzési értékétől, és azt az iparűzési adó alapjának meghatározásakor adóalapot csökkentő tényezőként nem lehetett figyelembe venni!)Az új Szt. a megbízható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.