16 talált cikk a szamviteli , áru , költség , EKR , személyi jellegű , személyi jellegű kifizetés , teljesítés , számla , adó alapja kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?