Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvelő az ügyvezetőtől megkérdezze azt, hogy minden bejövő számlát (sőt a kimenő számlákat is) az ügyvezető a könyvelőnek átadott-e, azokon a teljesítésre vonatkozó adatokat feltüntette-e?Nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet, a kft. nevére szóló összes.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...nem különbözteti meg egymástól a nyílt vég ű és a zárt vég ű pénzügyi lízinget, számviteli elszámolása azonos mind a lízingbeadónál, mind a lízingbevev ő nél.Az Áfa-tv. nevesítetten nem foglalkozik a pénzügyi lízinggel. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja...a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...lízingszerződés – bármilyen okból, bármelyik fél általtörténő – felmondásakor, megszűnésekor a lízingbe adónak az Szt. 73. §-a (2)bekezdésének d) pontjában és 50. §-a (6) bekezdésében foglalt előírásokfigyelembevételével kell eljárnia. Ebből az...i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, amely évtizedek óta fennállóproblémára szeretne az adóellenőr és az ellenőrzött cég számára is egyértelműés pozitív megoldást találni. Sajnos, jelenleg nincs jó megoldás. Azegyszerűsítés "lehetősége" ma a számviteli, illetve az adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.