70 cikk rendezése:
1. cikk / 70 Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor
Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
2. cikk / 70 Végelszámolás során kiadott eszközök áfája
Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.
3. cikk / 70 Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése
Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
4. cikk / 70 Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása
Kérdés:
A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?
5. cikk / 70 HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése
Kérdés:
A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.
6. cikk / 70 Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
7. cikk / 70 Magyarországi fióktelep áthelyezése
Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
8. cikk / 70 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
9. cikk / 70 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
10. cikk / 70 Építési telek ingyenes használatba adásának áfája
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
