7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Nem szakmai jellegű csapatépítő tréning
Kérdés: Hatóságunk autonóm államigazgatási szervként munkatársai részére nem szakmai jellegű csapatépítő tréninget szervez. A kapott számla tartalmaz bérleti díjat, cateringszolgáltatást, animátori programokat, buszbérlést. A számla egyes részeit elkönyvelhetjük-e dologi kiadásként, az étkezést pedig a K123-ra? A számla teljes nettó összegére számítjuk az 1,18x-os alapot, és annak lesz az adóvonzata a 15% szja és 13% szocho. Ha karácsonyi ünnepséget (nem karácsony napján) szerveznénk egy külső helyszínen ugyancsak a munkatársak és külsős vendégek részére, ahol van egy színházi program, bérleti díj, illetve cateringszolgáltatások merülnek fel, és a kapcsolódó 10% szervizdíj, akkor ez a gazdasági esemény egy az egyben megfeleltethető a fent leírt csapatépítő tréning könyvelésével és kapcsolódó adóvonzatával?
2. cikk / 7 Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései
Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
3. cikk / 7 Konferencián részt vevő orvosok támogatása
Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?
4. cikk / 7 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
5. cikk / 7 Költségtérítések sportszerződés alapján
Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
6. cikk / 7 Képzési költség szja-kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk különböző struktúrában konferenciákat, továbbképzéseket szervez. A Magyar Közbeszerzési Társaság keretében úgynevezett közbeszerzésireferens-képzés is folyik, mely rövidesen az OKJ-be is bekerül. Az előfizetők, tagok a fizetett díjért rendszeresen szakmai kiadványokat is kapnak. A regisztrálás a jogi személyek részéről történik, és rendszeresen ugyanazon személyek vesznek részt, adott esetben vizsgáznak is az oktatásokon. Felmerülhet-e a résztvevők szja-kötelezettsége?
7. cikk / 7 Utazási költség elszámolása
Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?