Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...-elszámolást) 2020-ban követte el az egyéb bevételkénti elszámolással, hibahatásként pedig helytelenül állapította meg a társasági adó alapját is. Ezért önellenőrzés keretében a számviteli elszámolásokban is, a társaságiadó-bevallásban is a 2020. üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...áfa elszámolása sem helyes. Azzal, hogy az indokoltnál több költséget számolt el a cég, alacsonyabb összegben határozta meg a társasági adó alapját, és így kevesebb adót fizetett, tehát társaságiadó-hiánnyal kell számolni. (Több előzetesen felszámított áfát vont le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a bt.-nek az evaalanyiság megszűnése (2020. január 1-je) után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más szervezet által kibocsátott és rendelkezésre álló bizonylaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik. Ezért beolvadása esetén a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésében foglaltakat a társasági adó alapja módosításaként számításba kell venni, részben a jogelődnél (az egyéni cégnél), részben a jogutódnál (a beolvasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredménye, az elkülönítetten könyvelt lengyel társasági adóval csökkentett adózott eredménye, amelyet a magyar társasági adó alapjának megállapítása során a Tao-tv. 28. §-a szerint kell számításba venni, mint a külföldről származó jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...belül elkülönítetten kell kimutatni az adózott és az adózatlan eredménytartalékot.Ha az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját az adóalany nem csökkentette a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Részlet a válaszából: […] A veszteségelhatárolás a Tao-tv.-ben használt elnevezés, ésazt jelenti, hogy ha egy adóévben negatív az adóalap (nem az eredmény), akkorazt el lehet határolni. Az elhatárolásnak pedig az a lényege és jelentősége,hogy azzal (vagy egy részével) abban az adóévben, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...készletrevételi értékkel nagyobbösszeggel), akkor a 2004. évi adatok helyesbítése során – ezzel azonosösszegben – meg kell növelni az adó alapját, és az adóalap növekedésére jutótársasági adót utólag meg kell fizetni (adóhiány): T 891 – K 461...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó előírások szerint köteles nyilvántartást vezetni.A társasági adó alapját a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetett nyilvántartás adatai alapján megállapított adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésre vonatkozó szabályai [Tao-tv. 16. §-ának (1) bekezdése; 29/C. §] szerint – meg kell állapítani a társasági adó alapját és a társasági adót. Ha a végelszámolási időszak több adóév, akkor – az utolsó adóévet kivéve – meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
2