6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Sporteszköz beszerzése
Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabadidős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
2. cikk / 6 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Társaságunk fejlesztési tartalékot képzett, amely összeggel csökkentette az adott évi társaságiadó-alapját. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékba helyeztük, amely akkor kerül feloldásra, ha azt a társaság beruházási célra elköltötte. A társaság számviteli politikáját úgy szabályozta, hogy a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzésű eszközök értékét egy összegben elszámolja amortizációként. A képzett fejlesztési tartalék csökkenthető-e az ilyen eszközbeszerzés értékével?
3. cikk / 6 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
4. cikk / 6 Igazolás az üzleti ajándékról
Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
5. cikk / 6 Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék
Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társaságiadó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
6. cikk / 6 Kis értékű szolgáltatásnyújtás
Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
