Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 19,5% egészségügyi hozzájárulás (2019. január 1-je után a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, egészségügyi hozzájárulás helyett viszont 19,5% szociális hozzájárulási adó lép be, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...Az adó alapja az eszköz vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az adózottan befektetett részesedés értékét meghaladó része. Az adó mértéke 20 százalék (Szja-tv. 68. §). Társadalombiztosításijárulék-kötelezettség, illetve eho ezen jövedelmet nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg – mint a vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem – adóköteles. Az adó mértéke 20 százalék.Azáltal, hogy a Gt. 62. §-ának (4) bekezdése alapján a kft. vagyonmérlege lényegében az rt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.