Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. A Ptk. hivatkozott előírása az adott esetben azt jelenti, hogy a kft.-nek több mint 30 millió forint törzstőkén felüli vagyonnal kell rendelkeznie a visszavásárlás.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...nyolcszorosa a vagyoni értékű jog értéke). A forgalmi értékről a jogalapításról szóló szerződésben vagy legkésőbb az adóhatóság felhívására bejelentést kell tenni, de az illeték alapját és az illetéket végső soron az állami adóhatóság állapítja.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonából vásárolhatja megaz (1) bekezdés szerint. Ez azt jelenti, hogy a kft.-nek az adott esetben többmint 30 millió Ft törzstőkén felüli vagyonnal kell rendelkeznie a visszavásárlásidőpontjában.A Gt. előírásai...edelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapjánnem minősül termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék, függetlenül attól, hogy az importbeszerzéskapcsán az adott termékre fizettek-e áfát, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.