Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetése előtt nyilatkozhat arról, hogy mekkora összeget kíván az adott kifizetéssel szemben elszámolni költségként. Az adóbevallásban kell elszámolni, hogy van-e a kapott költségtérítésnek jövedelemtartalma. A költségelszámolás lehet tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...(kilométerenként9 forint) szerinti elszámolást választja. Ha a kapott költségtérítéssel szembena magánszemély utóbb (az adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolássalállapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...után az összevont adóalap részeként kell adózni, és a kifizetők általlevont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegkéntkell figyelembe venni. A választás egy adóévre szól, amelyet elegendő az elteltadóévről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Ingatlanrész bérbeadása

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
Részlet a válaszából: […] ...összegében költségként elszámolta, és a levont 20 százalékos forrásadót pedig rendezte az adóhatósággal, legkésőbb a 2002. évi adóbevallásban szerepeltette. Természetesen a bérleti díj mint jövedelem a magánszemély szja-bevallásában is szerepelt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] ...összevont adóalap részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizetők által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni.A választást elegendő az eltelt adóévről szóló adóbevallásban jelezni. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalap részeként az adótábla szerint kell adózni, és a kifizető által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni.A választást elegendő az eltelt adóévről szóló adóbevallásban jelezni. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.