13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába
Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
2. cikk / 13 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
3. cikk / 13 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: a) Nemzetközi és belföldi árufuvarozással foglalkozó társaság a 2012-2013. években vásárolt és üzembe helyezett új kamionja után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában? b) Elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás a 2012-2013. évben vásárolt és üzembe helyezett új mezőgazdasági erő- és munkagépe után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában?
a) kérdés
a) kérdés
4. cikk / 13 Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel
Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
5. cikk / 13 K+F adókedvezmény
Kérdés: Egy nagyvállalat végez, illetve végzett (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is) K+F tevékenységet, melyek között bérköltséget is elszámol. A kft. társasági- és különadóalapját csökkentette a K+F költségekkel, ugyanakkor a Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése alapján érvényesíthető adókedvezményt nem érvényesítette a társaságiadó-bevallásokban. A 2007-es év az adóhatóság által teljes egészében leellenőrzött. Hogyan érvényesítheti a kft. ezt az adókedvezményét visszamenőlegesen? Lehet-e önellenőrizni a 2008. és 2009. évi társaságiadó-bevallást? Véleményünk szerint az Art. 49. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata alapján ezt el lehet végezni. Figyelembe vehetjük-e a 2007. évben keletkezett adókedvezmény háromnegyedét a 2008., 2009., 2010. években attól függetlenül, hogy 2007-ben nem érvényesítettük az egynegyedét? Változtat-e bármin az a tény, hogy a kft.-nek a Tao-tv. 22/B. §-ának (1) bekezdése szerinti fejlesztési adókedvezménye is van, melyet minden évben igénybe vett, vagy csak Tao-tv. 23. §-ának (3) bekezdése szerinti 70%-os szabályra kell odafigyelnünk?
6. cikk / 13 Személyesen közreműködő nyugdíjas
Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
7. cikk / 13 Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása
Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
8. cikk / 13 Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése
Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
9. cikk / 13 Egyéni vállalkozó és az adójóváírás
Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
10. cikk / 13 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: A kft. 2002-ben gépkocsit vásárolt, amit átalakítottak (üléseket szereltek bele). Ez a gépkocsi a VPOP tájékoztatása szerint 2003-tól személygépkocsinak minősül. Ha a kft. 2002. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, akkor élhetett-e a beruházás után az adózás előtti eredmény csökkentésével?