9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Személygépkocsi-használat kiküldetésnél
Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
2. cikk / 9 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
3. cikk / 9 Külföldön szerzett jövedelem a különadónál
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
4. cikk / 9 Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása
Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
5. cikk / 9 Költségtérítések sportszerződés alapján
Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
6. cikk / 9 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
7. cikk / 9 Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége
Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
8. cikk / 9 Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége
Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
9. cikk / 9 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?