Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...szemben (T 4792 – K 381, 384).A vagyonkezelő tehát megállapítja a kifizetendő osztalékot, annak az adóterheit, elkészíti az adóbevallást a kezelt vagyon nevében, gondoskodik az osztaléknak, az adóknak a kezelt vagyon pénzeszközeiből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Osztalékfizetés később

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
Részlet a válaszából: […] ...adni. Egy biztos: a hiba kijavítása a számviteli nyilvántartásokban csak (ön)ellenőrzés keretében történhet. A hiba kijavításának adóbevallást érintő hatása is lehet.A 2001. évi mérlegben előírt osztalékfizetési kötelezettség után (ha tartalmazná azt a 2002. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőlegből osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját be kell vallani, mégpedig az arról az évről szóló adóbevallásban, amelyik évben az osztalékot megállapították.Az osztalékelőleg szempontjából annak van jelentősége, hogy mi a teendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...befizetnie a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint az adót. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a magánszemélynek az adót az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie.A 2003. január 1-jétől hatályba lépett módosítás tette egyértelművé,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.