7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Adóelőleg-bevallás módosítása
Kérdés: A szövetkezetből néhány tag kiválik, és kft.-t hoz létre, miközben a szövetkezet változatlan formában tovább működik, azaz a "régi" szövetkezeti törvény szerinti részleges átalakulásról van szó. Ebben az esetben hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdését az adóelőlegről? Kell-e a változatlan formában tovább működő szövetkezetnek adóbevallást készítenie, s keletkezhet-e pótlólagos adófizetési kötelezettsége az átalakulási folyamat során keletkezett többletjövedelme után? Lehetséges, hogy az átalakulás bejegyzése után az addig fizetett adóelőleget meg kell osztani a két társaság között arányosan? Létezik olyan, hogy adóelőleg-bevallás? (Véleményem szerint adóelőleget csak fizetni kell, bevallani pedig csak az adót kell.)
2. cikk / 7 Szövetkezet beolvadása
Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
3. cikk / 7 Részvény értékesítése névérték alatt
Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
4. cikk / 7 Részvényértékesítés névérték alatt
Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
5. cikk / 7 Erdőtulajdonosok közösségének adókötelezettsége
Kérdés: Az erdőtulajdonosok közössége magánszemély (őstermelő) közös képviselőt választott. Megállapodásuk szerint az erdőgazdálkodást önállóan folytatják. Lehetséges-e, hogy a kitermelt fatermékeket (fűrészipari rönk) a tulajdonosoktól külön-külön vásárolja fel a szövetkezet? A tulajdonosok mezőgazdasági őstermelők, őstermelői igazolványukba bejegyeztették az erdőgazdálkodást. Ha a fenti módszer nem jó, vagy közös gazdálkodást, értékesítést végez az erdőtulajdonok közössége, akkor az őstermelők közös képviselőjének milyen teendői vannak?
6. cikk / 7 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
7. cikk / 7 Átalakulás társasági adója
Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!