Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a személygépkocsi bérleti díjához kapcsolható ilyen nyilvántartás, amelyből egyértelműen megállapítható a bérleti díj adóköteles részének áfája, illetve a bérleti díj adómentes részének áfája (havonta más-más összegben), akkor ez a nyilvántartás is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...el.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben,amilyen mértékben – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adókötelestermékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módonhasznosítja, jogosult arra, hogy az általa.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Vadásztársaság tevékenységének minősítése

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni(tételes kimutatás). Ha a tételes elkülönítés ténylegesen nem oldható meg, mertaz adott beszerzés, igénybe vett szolgáltatás adóköteles és adómentestevékenységet is szolgál, akkor ezen beszerzések, igénybe vett szolgáltatásokelőzetesen felszámított áfáját.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen, de nem az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése alapján. A fogtechnikusok az adóköteles tevékenységhez általuk beszerzett tárgyi eszközök előzetesen felszámított áfáját a beszerzéskor levonásba helyezték. 2004-től tevékenységük jelentős része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Előzetesen felszámított áfa megosztása

Kérdés: Az államháztartási támogatások miatt az előzetesen felszámított áfa megosztása levonható, illetve le nem vonható része az Áfa-tv. 38. §-a alapján különböző módon történhet, annak függvényében, hogy a beszerzéshez kapcsolódó, vagy költséget ellentételező támogatás miatt történik. Kérjük ezt egy példa keretében bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...havi áfabevalló vállalkozás januári adatai a következők:1. áfa nélküli adóköteles bevétele (a vállalkozás főtevékenységét jelentő termékértékesítésből):8 millió Ft;2. ingatlan-bérbeadásból származó tárgyi adómentes bevétele: 2,5 millió Ft;3. az adóköteles.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, mert az eszközt a vállalkozás kizárólag tárgyi adómentes tevékenységéhez szerezte be, használta, de később már adóköteles tevékenysége során is hasznosítja, és ez a hasznosítás a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladó változással jár.... és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.