Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...alapjának a megállapítása során – növelni kell (mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítással).A tagok adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Kisadózó helyett valami más megoldás

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és vámhatóságnak erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával, az állami adó- és vámhatósághoz bejelentse, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. A 4. § (1) bekezdése szerint a kisadózói adóalanyiság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást.A Tao-tv. 16. §-ának (6) bekezdése szerint: amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítvány, egyesület – és a működésére vonatkozó törvényi előírást figyelembe véve – a köztestület) a 2015. adóévi adókötelezettségénél (gyakorlatilag 2015. január 1-től) az új előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Közhasznú nonprofit szervezet iparűzési adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdező megjegyzését, mivel jogszabályi előírásból sorozatosan helytelen következtetést von le.A kérdésben hivatkozott válasz éppen két évvel korábban jelent meg, így az abban foglaltak alapján a riadalom mégsem volt olyan nagy, mert –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kft. jóhiszeműsége sokba kerül a társaságnak.Amikor a bank a kérdés szerinti célból lekötött betétet a dolgozó hiteltartozása törlesztésére fordította, akkor a kft.-nél a pénzeszköz csökkenésével a magánszeméllyel szembeni követelése nőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdéseszerint a magánszemély bevétele, a magánszemély egyéb jövedelme a tartozáselengedése időpontjában. Ezen jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcímeszerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Mivel az elengedetttartozás teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Közhasznú szervezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A társadalmi szervezetet a bíróság 1998-ban közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Cél szerinti tevékenységének egy része nem felel meg a Khsz-tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységnek. Kérdés, hogy a társadalmi szervezet nem közhasznú, cél szerinti tevékenysége működési költségeinek finanszírozására kapott állami támogatást I. hogyan kell könyvelni, II. mentesül-e e tevékenységének eredménye a társasági adó alól a Khsz-tv. 6. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel hányadosával (két tizedes jegyre számítva), és ez után kell a társasági adót megállapítani. Példával szemléltetve az adókötelezettséget, ha a társadalmi szervezet adatai:Jogcímek ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Lakásszövetkezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap csökkentéséhez. A veszteség – főszabály szerint – a keletkezését követő ötödik adóévben írható le az adóalapból, az adókötelezettség keletkezése (a szövetkezet alapítása) és az azt követő három adóév vesztesége öt éven túl is leírható. Annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
2