Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nulla, így a magánszemély jövedelme 1650 ezerforint.A hivatkozotttörvényi előírás alapján a bevétel (az előbbiek szerinti jövedelem)adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttatószemély) között egyébként fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Részlet a válaszából: […] ...adóév előtti adóévekben keletkezett veszteséget akeletkezését követő öt adóévben lehet levonni az adóalapból, ha az nem az adózóadókötelezettsége keletkezése évében és azt követő három adóévben keletkezett. – A 2004. adóév előtti adóévekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...és az üzleti ajándékozás címén keletkező adó-, és eho-fizetési kötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót az adóévben elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] A sportegyesület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.