Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...személynek ingyenesen nyújt szolgáltatást, úgy az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján az ingyenes jogátengedés kapcsán adókötelezettsége nem merül fel. A részére teljesített személygépkocsi-bérbeadás (nyílt végű lízing) keretében áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...(a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett jövedelme) munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, az adókötelezettséget a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni, azaz bérként kell a jövedelmet elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...be kell jegyeznie (Eva-tv. Melléklet I. fejezet 1. pont utolsó mondata, III. fejezet 2. pont), továbbá az adóköteles összeggel összefüggő adókötelezettségeit is a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell teljesítenie. Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] Már az üdülőingatlan beszerzését megelőzően el kell dönteni,hogy azt kizárólag a társaság munkavállalói részére biztosítja, vagy azkereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását szolgálja. Mivel az ingatlan(ingatlanrész) bérbeadása az Áfa-tv. 86. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...telephelyena székhelyet kell érteni, akkor a munkavállalónak ellenérték nélkül biztosítottlakhatás lehetőségének megteremtése adókötelezettséget keletkeztet.Ha a magánszemély semmit sem köteles fizetni, akkor aszolgáltatás szokásos piaci értékének teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] Valóban indokolt a Számviteli Levelek 44. számában a 872.kérdésre adott választ felfrissíteni, mivel néhány járulék esetében időközbenaz adó, illetve a járulék alapja megváltozott.Az Szja-tv. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a természetbenijuttatás révén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összege, amellyel azonos összeget általában egyéb ráfordításként kell elszámolni az eredménytartalékkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.