Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó átlagos napikészpénz-záróegyenlegből megállapított összege után lehet 10 százalékkal azadókötelezettséget megállapítani.Az Szt. általános előírásából következik főszabályként, hogyosztalék az adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége az ún. alultőkésítésiszabály alapján merülhet, merülhetett fel. Ezt (azokban az években, amelyeknekaz adókötelezettsége még nem évült el) a Tao-tv. a következők szerintszabályozta:a) 2001-2003. években a Tao-tv. 29. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Osztalék adózása

Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. §-ának ba) pontját, amely a 35 százalékosadóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap adókötelezettségéről szólt,hatályon kívül helyezte 2003. január 1-jétől a 2002. évi XLII. törvény 315.§-ának (2) bekezdése oly módon, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...bevétele egyenlő a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékkel.A hivatkozott előírás szerint a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tagok üzletrésznévértékének növekedésére jutó saját tőke összege, a kettő közül a magasabb összeg.)A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély tagok és az értékpapírt juttató társaság) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem a juttatáskor nem minősül bevételnek. Az előzőekben felsorolt esetekben az adókötelezettség az értékpapír elidegenítésekor, vagy a vállalkozásból történő kivonásakor keletkezik. Ekkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A társaság megszűnésekor (a cég törlésének bejegyzését követően) a társaság vagyonát a vagyonfelosztási javaslat szerint fel kell osztani. A magánszemély tagnak ilyenkor vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
1
2