Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...levonásba helyezték. A végelszámolás befejezésekor (a megszűnéskor) azonban áfafizetési kötelezettség keletkezik, amelynek összegét az adókötelezettségek közé be kell állítani a tulajdonosokkal szembeni követelésként, mint számlázott, felszámított áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Telefonszámlák áfájának 30 százaléka

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...minden 2002. évi elszámolási időszakra vonatkozó értékesítés után még a 2002. évi szabályok szerinti teljesítési időponttal kell az adókötelezettséget teljesíteni, míg a 2003. évi elszámolási időszakról – hiszen erre vonatkozik először az új fogalom és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó leltár alapján az átalakulás napját követő nappal nyitja meg.Az átalakulással létrejövő kft. a társasági adó alanya. Adókötelezettsége a cégbejegyzést követő nappal kezdődik. Az átalakulással létrejövő kft.-nek az első adóévről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint: az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség csökkenését, azaz az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése szerint egyéb ráfordításként elszámolt összeggel növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összege, amellyel azonos összeget általában egyéb ráfordításként kell elszámolni az eredménytartalékkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.