Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításokból származó jövedelem adókötelezettsége két ponton merülhet fel: a biztosítás díjának megfizetésekor és a biztosító szolgáltatásakor. Ezen a két ponton felmerülő adókötelezettség attól függ, hogy a biztosítás milyen jellegű. Adózási szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...melyet a biztosító von le és fizet meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.A biztosításból származó kamatjövedelem (ezáltal a kapcsolódó adókötelezettség összege):a) 50%-kal csökkenthető egyszeri díjas szerződés esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...számításba. Természetesen az elengedésig (tehátameddig követelésként tartják nyilván) a kamatkülönbözet megállapítására ésannak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.Fontos kötelezettsége a kifizetőnek, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ésmivel ezen bevétel megszerzése érdekében költség nem merül fel, egyéb -összevonandó – jövedelemnek tekintendő, adókötelezettségére a szerzés jogcímeszerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni (alapvetően a bt. és amagánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] 2004-től bővül és tételesen meghatározott azon követelések köre, amelyeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál.Nem keletkezik adófizetési kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen az elengedésig (tehát ameddig követelésként tartják nyilván), a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést az előbbiekben ismertetett módon ekkor is alkalmazni kell.Ha az osztalékelőleg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.