Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...is módosító 2005. évi XXVI. törvény akihirdetésével (2005. május 10.) hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2005-benkezdődő adóév adókötelezettségére vonatkozik első ízben. Ebből következően2005. évi kifizetés esetén, ha a kifizetés időpontja az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...járulék). A módosítások 2001. augusztus 17-én léptek hatályba, de az adózó dönthet úgy, hogy a 2001. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségére az új személyi jövedelemadó-rendelkezéseket alkalmazza. Abban az esetben, ha az adózó e lehetőséggel él,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges felelőssége mellett nyilatkozhat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.