Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...díja az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése szerint egyéb jövedelem, amely esetben a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget a kifizető és a magánszemély közötti jogviszony figyelembevételével kell megállapítani. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Magánszemély elengedett kölcsöne

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
Részlet a válaszából: […] Ahogyan a kérdésben is szerepel, az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Ebből következik, hogy a katás beltag csak a saját tevékenységének betudható jövedelemrész vonatkozásában mentesülhet az adókötelezettség alól, így a bt.-ben képződő összes kifizethető összeg a katás magánszemély jövedelmeként nem értelmezhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...(a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett jövedelme) munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, az adókötelezettséget a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni, azaz bérként kell a jövedelmet elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.Ezekre az előírásokra az adókötelezettség során tekintettel kell lenni.Az Szja-tv. szerint üdülőnek minősül a nem üzemi célú közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg, a bevétel adókötelezettségének megállapítására a kérdésben is felsorolt szabályok nem alkalmazhatók.Az alapkérdés szerint "mindenki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése alól. A kisadózónak nem minősülő személy (a kültag) foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek (elsősorban a munkabér, a személyi jellegű egyéb kifizetések adói, járulékai, hozzájárulásai) alól sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nulla, így a magánszemély jövedelme 1650 ezerforint.A hivatkozotttörvényi előírás alapján a bevétel (az előbbiek szerinti jövedelem)adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttatószemély) között egyébként fennálló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Nyugdíjas kft.-tag (eva)

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...az osztalék utáni személyijövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóvalösszefüggésben adókötelezettség.Az evaalany az Eva-tv. szerinti adó megfizetésérekötelezett, amely a pozitív adóalap 15 százaléka. (Az evaadóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A számlázott utazási és szállásköltséget a vállalkozásnak az Szt. előírása szerint az anyagjellegű ráfordítások között kell elszámolni, ha az nem minősül természetbeni juttatásnak. A természetbeni juttatást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
2