Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező cég – a kérdésben leírt esetben – nem a számviteli előírások szerint járt el, mivel az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatását – számla hiányában – nem könyvelte igénybe vett, illetve közvetített szolgáltatásként....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele

Kérdés:

A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia. A felszolgálási díj címén megszerzett bevétel a magánszemély adómentes jövedelmének minősül a személyi jövedelem­adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 4.21...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...lévő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. (Ezért kellett az "A" társaságnak alanyi adómentességet választania!)A kizárólagos használati jog értékesítése nem tartozik az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...Minden más esetben a természetbeni juttatás növeli az adózás előtti eredményt.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Személygépkocsi továbbértékesítése

Kérdés: Márkakereskedéstől 5 éve újonnan vásárolt személygépkocsi tulajdonosa társaságunk, amely egyszeres könyvvitelt vezet. Milyen áfafizetési kötelezettségünk lesz, ha értékesítjük a használt személygépkocsit, akár társaságnak, akár magánszemélynek? Társaságunk negyedéves áfafizető, de tárgyi adómentes tevékenységet is folytatunk.
Részlet a válaszából: […] ...hátralévő időszakra arányosan jutó áfa levonható. Ennek meghatározásakor közömbös, hogy a társaság részben adóköteles, részben adómentes tevékenységet folytat. Ez ebben az esetben azért van így, mert az autó beszerzésekor levonható adójuk egyáltalán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.