Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradásának a következményeit, a munkavállalók – a cég számára kedvezőtlen – reakcióit. Problémát jelenthet az is, hogy az adómentesen adható juttatások köre is jelentősen csökken.A felmerülő problémák megismeréséhez, esetleges feloldásához kívánunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...összege után a kifizetőt 11 százalékos mértékűegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Abban az esetben, ha akamat adómentes, egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége nincs akifizetőnek. A bt.-nek a kölcsön utáni kamatot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezető részére bérelt lakás bérleti díja természetbeni juttatásnak minősül (nem tartozik az adómentes természetbeni juttatások közé), és így a lakásbérleti díjat, a 44 százalék szja-t a személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa fenntartott oktatási intézménynek az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján kell meghatároznia az adómentes reprezentáció összegét. Ez azt jelenti tehát, hogy az adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százalékának, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Reprezentáció nevelési értekezleten

Kérdés: Saját dolgozónak, illetve vendégnek, előadónak nevelési értekezleten felszolgált üdítő, kávé, pogácsa milyen kiadásnak (költségnek) minősül? Lehet-e egyéb kiadás (személyi jellegű egyéb kifizetés), vagy csak reprezentáció? Az említett termékek vételéről szóló számla dátuma csak az értekezlet napjára szólhat, vagy eltérhet attól (előtte-utána hány nappal)?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót kell fizetni és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, feltéve hogy e kiadás (költség) nem "fér bele" az adómentes reprezentációba. Az adómentes rész után sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...reprezentációnak minősül. [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének b) pontja és (10) bekezdésének d) pontja.] Közcélú juttatás címen adómentes a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezettől, annak létesítő okiratában rögzített közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...44 százalék adó fizetésére kötelezett.Az évközi módosítás ugyanakkor reprezentáció és üzleti ajándék nyújtásakor rendelkezik adómentességről is. A 69. § (7) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezetek és költségvetési szervek esetében a kifizetőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást is. A természetbeni juttatás után a kifizetőnek 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, ha a juttatás nem adómentes. 2001-től megváltozott a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete 8.19. pontjának előírása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.