9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Részben levont áfájú személygépkocsi értékesítése
Kérdés:
Áfaköteles-e azon személygépkocsi értékesítése (a futamidő után), amelynek a futamidő alatt a lízingcég által számlázott díj áfatartalmának egy részét levonásba helyezték?
2. cikk / 9 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
3. cikk / 9 Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása
Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
4. cikk / 9 Személygépkocsi értékesítése
Kérdés: Fogászattal foglalkozó kft. (áfamentes a tevékenység jellegére) vásárolt 2008. évben egy új személygépkocsit (a számlát az autószalon áfásan állította ki). Ezt a személygépkocsit 2010-ben el kívánja adni. Az eladáskor fel kell vagy nem kell felszámítani az áfát? (Gondolok itt arra, hogy az adómentes tevékenységet végző cégek a tárgyi eszköz eladásánál nem élhetnek azzal a jogukkal, hogy tárgyi eszközeiket is áfamentesen adják el.)
5. cikk / 9 Személygépkocsi értékesítése Közösségen belül
Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével és gépjármű-szervizeléssel foglalkozik. Közösségen belüli állampolgár szeretne tőlünk új személygépjárművet és alkatrészt vásárolni. Nem tudjuk, hogyan kell ezen ügyleteket lebonyolítani, számlázni. Feltettük a kérdést az APEH levelezőoldalára. A válaszból az derül ki, ha itt Magyarországon nem helyezzük forgalomba az új személygépkocsit, és nem így adjuk el a közösségi adóalanynak vagy magánszemélynek, akkor az belföldi értékesítésnek minősül. Így van ez?
6. cikk / 9 Személygépjármű értékesítése német vevőnek
Kérdés: Cégünk új személygépjárművek értékesítésével foglalkozik. Ha Közösségen belüli magánszemélynek vagy közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak értékesítünk új személygépkocsit, azt áfásan vagy áfa nélkül tegyük meg?
7. cikk / 9 Személygépkocsi-értékesítés áfája
Kérdés: Egészségügyi szolgáltatást végző (nem háziorvos) bt. tulajdonában volt egy hatéves személygépkocsi, amelyet 2006 augusztusában értékesített áfás áron 1 600 000 Ft-ért. A számlában felszámított 267 000 Ft áfát be kell-e vallania, illetve fizetnie a bt.-nek? Az árbevétel a 4 millió forint alanyi adómentesség határát nem érte el.
8. cikk / 9 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
9. cikk / 9 Üzletszerűen végzett hitelnyújtás
Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?