Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két megjegyzés. Sajnáljuk, hogy a kérdésbennincs utalás arra az állásfoglalásra, amelynek alapján a kérdésben leírtakmegfogalmazásra kerültek. Bizonyára ez sajátos esetre vonatkozott, a következtetéspedig félreértést eredményezett. A másik megjegyzés, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] ...– eladási áratárbevételként, a beszerzési értéket (az árat) elábéként kell elszámolni. A használtingóságok különbözet szerinti adózásának szabályait az Áfa-tv. XVI. Fejezetetartalmazza. Ha az ügyfél ezt választja, akkor az értékesítéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt,2008. május 1-jétől hatályos előírása alapján a fordított adózás szabályaitkell alkalmazni az építési-szerelési munka esetében, ha azépítésiengedély-köteles munkához kapcsolódik. A kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.