Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...és pénzügyileg rendezni, az "A" társaságnál az ingatlan könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások közé kivezetni.Társasági adózás szempontjából "A" társaságnál a térítés nélkül átadott használati jog, a térítés nélkül átadott ingatlan, a meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Napelemes rendszer áfája

Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] A napelemes rendszer nem tekinthető egyetlen eszköznek. Akkor sem, ha a vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta annak a megépítését. Ezért feltétlenül szükséges a szerződés mellé egy részletezés a megépítésre kerülő eszközökről, és az egyösszegű fix díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a Tao-tv. 17. §-ában foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az alapított kft. – ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül át a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak (azaz annak összegével az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell), kivétel, ha a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában rögzített feltételek teljesülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...értékét az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni, amely összeg a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha az átvevő-bérbeadó a törvényben meghatározott nyilatkozatot ad. Felhívjuk a figyelmet, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Árverés adózási és számviteli feladatai

Kérdés: 2018. szeptember végén végrehajtás keretében lefoglaltak személygépkocsit, árukészletet adótartozás miatt. Decemberben netes árverésen elkezdték az árukészlet értékesítését, ami 2019-re áthúzódva folytatódik. Az elárverezett árukészletről tételes jegyzőkönyvet küldenek, amiből kiderül, hogy a vevő cég vagy magánszemély. Milyen adózási kötelezettségei vannak a cégnek? Illetve mit kell könyvelni a végrehajtással és az árveréssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A NAV által lefoglalt személygépkocsi, árukészlet árverés útján történő értékesítésének esetében, ha az értékesítés december 31-ig nem történt meg, számviteli feladat a lefoglalt eszközök várható piaci értékének meghatározása, annak összevetése a könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...a véglegesen az önkormányzatnak rendeleti előírás alapján átadott pénzeszközök egyéb ráfordításaként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt nem kell növelni, a bérlőtől – a kérdés szerint – véglegesen kapott pénzösszeggel pedig az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is tetszetős a kérdés szerinti konstrukció, az a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, mert nem biztosít megbízható és valós tájékoztatást sem az ügyfél, sem a gazdák jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Nem közös üzemeltetés

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésekor gondolni kell.Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolatában jogilag nem szabályozott sem az adózás előtti, sem az adózás utáni nyereség átadása/átvétele, ezért más megoldást kell találni. Egyik lehetséges megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...és költségeit, ráfordításait, a magyar vállalkozás (központ) könyvviteli nyilvántartásai alapján megállapítható a lengyel telephely adózás előtti eredménye, az elkülönítetten könyvelt lengyel társasági adóval csökkentett adózott eredménye, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
2
3
4
10