Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...amagyar adózónál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,ezért azzal az adóalap megállapításakor növelni kell az adózás előttieredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Evás kft. végelszámolása

Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése előtt hajtsa végre a kft., devégrehajtható a végelszámolás időszaka alatt is. Az önellenőrzés során a 2010.,2011. év adózás előtti eredménye csökken, és miután az evafizetésikötelezettsége nem változik, az önellenőrzés mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Költségek időbeli elhatárolásának következménye

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] ...– önellenőrzéskeretében – elszámolni.A 2007. évben elszámolt bérköltség- és járulékcsökkenéselszámolásával nő a 2007. évi adózás előtti eredmény, így önellenőrzésselmódosítani kell a társasági adó, továbbá a különadó alapját is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kártérítés könyvelése

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
Részlet a válaszából: […] ...kritériumait azSzt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza.A behajthatatlan követelés leírása esetén a leírt összeggelaz adózás előtti eredményt módosítani nem kell. Ha az adóst erről értesítenilehet, akkor a behajthatatlankénti leírásról azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Az adózó önellenőrizte 2002. évi társaságiadó-bevallását. 2002. évi eredménye pozitív volt, és annak összegéig érvényesítette a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét. Az önellenőrzéssel eredménye nőtt. Érvényesítheti-e a kedvezményt, ha aktivált beruházása alapján erre eredetileg lehetősége lett volna?
Részlet a válaszából: […] ...gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, legfeljebb az adózás előtti eredménnyel és legfeljebb 30 millió forinttal csökkenthette adózás előtti eredményét. Az Art. 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...megosztási módot lehet alkalmazni. Ez azonban értelemszerűen nem érinti az adózó önellenőrzési jogosultságát, vagyis azt, hogy az önadózással megállapított iparűzési adóban elévülési időn belül lehetőség van akár az alkalmazott megosztási módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.