4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Energiamegtakarítást eredményező tetőszigetelés számlázása
Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?
2. cikk / 4 Alvállalkozó által számlázott anyagok továbbszámlázása
Kérdés: "A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?
3. cikk / 4 Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor
Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
4. cikk / 4 Közvetített szolgáltatások
Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?