Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget, hogy ezen követeléseket az önkormányzat átvegye! A zrt.-nél az értékvesztés elszámolása növeli a társasági adónál az adózás előtti eredményt. A behajthatatlan követeléskénti leíráskor az egyéb ráfordításként elszámolt összeg nem növeli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...is könyvelni kell!)A fentiek szerint bizonylatoltan elengedett követelés tehát az árbevételt (a bevételt) csökkenti, és ezen keresztül az adózás előtti eredményt és így a társasági­adó-alapot is. A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Csalónak átutalt pénz elszámolása

Kérdés: Egy ismert cég nevében kerestek meg bennünket, egy terméket ajánlva. Előre kérték a termék ellenértékét. Az összeget átutaltuk. Az áru leszállítása iránt érdeklődve megtudtuk, hogy velük nem állapodtunk meg, a pénzt sem ők kapták, nem az ő számlájuk. Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Az átutalt összeget a bankkivonat alapján a szállítónak adott előlegként könyveltük. Hova kell az összeget átvezetnünk, mivel a szállító ismeretlen?
Részlet a válaszából: […] ...hajtható be, mert szerződéssel nincs alátámasztva. A kivezetett összeget egyéb ráfordításként kell elszámolni, de annak összegével az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alap meghatározása során növelni kell. Ha a kicsalt pénzt a tettesek részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen járt el, ha első alkalommal a 2012. adóévi társaságiadó-alapnál élt a Tao-tv. fogalma szerinti behajthatatlan követelés címen adózás előtti eredménycsökkentéssel, mivel ekkor teljesült, hogy rendelkezik (a 2011-ben elszámolt) nyilvántartott értékvesztéssel, s...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt értékvesztés 20százalékával a társasági adó alapját csökkentette.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján azadózás előtti eredményt csökkenti ... a követelés bekerülési értékébőlbehajthatatlanná vált rész, ... de legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó könyv szerinti értéket az új Szt. 85.§-a (3) bekezdésének n) pontja szerint. E gazdasági eseményekhez a Tao-tv. nem rendel adózás előtti eredménymódosítást, amelynek indokai a következők: A követelés megvásárlása gazdasági tevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.