Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett osztalékkal csak az eredeti állapot állítható helyre: T 479 – K 413. A tulajdonosnak a kft.-vel szembeni követelése csak az adózás utáni osztalék lehet, csak a nettó osztalékkal tudja kompenzálni a kölcsön miatti kötelezettségét (T 479 – K 361). Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...tételes költségelszámolás választásáról nyilatkozik, akkor ezt a szándékát év végén már nem változtathatja meg.Megjegyezzük, hogy adózási és adminisztrációs szempontból is az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha a szakorvos a kft.-be apportálná a személygépkocsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Szakmai kiállítás utazási költsége

Kérdés: Az egyszemélyes kft. külföldi tulajdonosa vevő partnereinek képviselőit meghívja a külföldi társvállalathoz, hogy a partnerek megismerhessék a nemzetközi vállalat működését, a termékek teljes körét, a gyártási technológiát, és részt vehessenek a külföldi szakmai kiállításon. A kft. a partnerek és saját dolgozói ki- és visszautazásához buszt bérel, ennek költségei terhelik a magyar céget. A külföldi szállás és étkezés költségeit a külföldi társvállalat vállalta. A vevő partnerek az utazás költségeinek mintegy felét fizetik regisztrációs díj keretében. Az utazási költség fennmaradó része reprezentációnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...– jutó autóbusz-költségek nem tekinthetők a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ezért annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. A vevő partnerek által fizetett regisztrációs díjat egyéb bevételként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulása, hiszen azok nema vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Ebből következően azok összegévelaz adózás előtti eredményt indokolt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kell(ett volna) a kft.-nél elszámolni [aTao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján ennek összegével az adózáselőtti eredmény csökkenthető]. Így az üzletrész bekerülési értékének – akérdésben leírt esetben – a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.