10 talált cikk a hitel , szerződés , fordulónap , követelmény , adózás kifejezésre

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?