Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...középső oszlopában kell bemutatni. Ezen tételek csak könyvelt tételek lehetnek, amelyek meghatározzák a 2019. év módosításai szerinti adózás előtti eredményt. A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételt 2018-ban könyvelték, a saját termelésű készlet helyett az időbeli elhatárolás megszüntetésével, és így a 2018. évi adózás előtti eredményben szerepel az előnytelen egyezségnek a társaság eredményére gyakorolt hatása.Az utóbbihoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámoltszolgáltatásnyújtás közvetlen önköltségével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésénekn) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelni kell. Amennyiben amegrendelő a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás áfáját nem téríti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.