Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett osztalékkal csak az eredeti állapot állítható helyre: T 479 – K 413. A tulajdonosnak a kft.-vel szembeni követelése csak az adózás utáni osztalék lehet, csak a nettó osztalékkal tudja kompenzálni a kölcsön miatti kötelezettségét (T 479 – K 361). Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Bérbe vett sertéstelep, bérbe vett állatok

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?
Részlet a válaszából: […] ...történik. Ha ezért aszolgáltatásért nem számítanak fel díjat, akkor ingyenesen nyújtottszolgáltatásról van szó, mind számviteli, mind adózási szempontból. Az "A" és"B" társaság a kérdésben leírtak alapján adózási szempontból nem minősülkapcsolt vállalkozásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül átadja az eladónak, vagy a vevő az eredetiállapotot visszaállítja. (Az utóbbi két variációnál a felmerült költségekkel azadózás előtti eredményt a társasági adó alapjának megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízó pénze idegenpénz, és mint ilyen nem tartozik a házipénztáradóhoz kapcsolódóan az átlagosnapi készpénz-záróegyenlegbe. Adózási szempont érvényesíthetőségéhez azonban azkell, hogy a törvény határozza meg az "idegen pénz" fogalmát. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...összegből a felújításra átvett pénzeszközökkel arányoshányaddal csökkenthető a kötelezettségként kimutatott összeg.A 2003/23. Adózási kérdések szerint a felújításihozzájárulás beszedésekor a beszedett összeg után a befizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...nem megalapozott közöstevékenység (leegyszerűsítve, ha a szerződésből, a megállapodásból nem derülki, hogy ki mit tesz) az adózás előtti eredmény átadás-átvételének is lehet afedőneve. Ez esetben azonban az átvett-átadott pénzt nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó tárgyi eszköz beszerzésével összefüggésben a tevékenység megszüntetését megelőző három éven belül csökkentette az adózás utáni vállalkozói jövedelmét, akkor a megszűnés évére vonatkozó vállalkozói osztalékalapját meg kell növelnie, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottakat pontosítani kell, ebben a formában nem egyértelműek, legalábbis a számviteli, az adózási előírásokban lévő kifejezésekkel nincsenek összhangban.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdasági eseményről, műveletről, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.