Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
– Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
– A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
– Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
– Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] Ha a mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni, és a kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során, az állattenyésztési tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján. Ha erre mód van, és a Cégbíróságnak új alapító okiratot tudnak beadni, akkor az egyéni cég alapítására vonatkozó adózási szabályok szerint lehet eljárni. Az új alapító okiratban szerepeltethetők nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a Tao-tv. 17. §-ában foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az alapított kft. – ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül át a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Felügyelőbizottsági tagok díjazásának adózása és járulékai

Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdés e) pont szerint a felügyelőbizottsági tag tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a magyarországi munkavégzésnek milyen társadalombiztosítási vonzata van és milyen egészségügyi hozzájárulás terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy, hogyan kell a külföldi illetőséget igazolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.